Hogyan kell meghatározni az áfa teljesítést időszakos elszámolás esetén?

Időszakos elszámolású ügyleteknél sokszor gondot okoz a teljesítés napjának helyes meghatározása, ebben szeretnénk egy kis útmutatót adni.

Ez időszakos elszámolású ügyleteket az Általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 58.§-a szabályozza, előszőr nézzük át mely esetben beszélhetünk időszakos elszámolásról:

  • Ha a felek nem látják előre mennyi forgalmat fognak várhatóan egymásközt bonyolítani, ezért abban egyeznek meg, hogy az időszak végén összesítik a forgalmat.
  • Ha az egyik fél által folyamatosan teljesített szolgáltatás ellenértékét részletekben térítik meg
  • Ha felek egy előre meghatározott összegben állapodnak meg az adott időszak alatt teljesített ügyletek viszonzásaként

Az elszámolási időszak meghatározásában közösen dönthetnek a felek figyelembe véve a következő szabályokat:

  • Belföldi ügyletek esetén az elszámolási időszak adójogi szempontból nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis meghaladja a felek által meghatározott időszak az éves periódust, akkor időarányos részteljesítésként teljesítés történik a tizenkettedik hónap utolsó napján .
  • Közösségen belüli beszerzés esetében, ha az időszak meghaladja az egy hónapot, akkor a hónap utolsó napja lesz a teljesítés napja.
  • Külfölditől igénybe vett szolgáltatás esetén, ha a felek elszámolása túlnyúlik egy naptári éven, akkor ilyen esetben nem a 12. hónap utolsó napja, hanem a naptári év utolsó napja  eredményez részteljesítést.

Az időszakos elszámolású ügyleteknél főszabály, hogy a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja, amennyiben a fizetési határidő megegyezik az időszak utolsó napjával. Tehát egy gyakorlati példán keresztül bemutatva: ha a május havi díjat május folyamán számlázzuk ki, akkor a számlán a teljesítés időpontja és a fizetési határidő is május 31. lesz.

Az Áfa törvény főszabálytól eltérő esetei

A főszabálytól eltérő eset, amikor a számla kelte és a fizetési határidő is megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját. Ebben az esetben a számla kelte lesz a teljesítés időpontja. Például, ha a májusi havi díj április 25-én kiállított számla alapján május 10-én esedékes, a teljesítés időpontja április 25 lesz.

Szintén a főszabálytól eltérő eset, amikor a fizetési határidő átlépi a teljesítési időszakot. Ebben az esetben a teljesítés napja fizetési esedékesség lesz, de legfeljebb az időszak utolsó napját követő 60. nap. Tehát, ha például a májusi havi díj június 10-ig esedékes, akkor a teljesítési napja június 10. lesz, de ha hosszabb fizetési időben állapodnak meg a felek, vagy később kerül kiállításra a számla és az esedékesség szeptember 8-a lesz, a 60 napos szabályt kell alkalmaznunk és az áfa fizetési kötelezettség július 30-án keletkezik, ezt kell tekintenünk a teljesítés időpontjának.

Tehát a 60 napos szabályt akkor kell alkalmaznunk, amikor időszakos elszámolású ügyletnél a felek egy hosszabb fizetési periódusban állapodnak meg, ilyenkor nem az esedékesség napja lesz az áfa teljesítési napja, hanem az időszak utolsó napját követő 60. nap.