You can read this post in English here.

Június elsején jelent meg a magyar közlönyben az online számlázás kötelezettségéhez kapcsolódó pénzügyminiszteri rendelet, mely a 2018. július 1-jétől bevezetésre kerülő online adatszolgáltatási kötelezettség szabályait tartalmazza. A szoftverfejlesztők részéről a készülődés már rég elkezdődött, az éles rendszer bevezetésére pedig már csak napok vannak hátra.   Mindez azt jelenti, hogy július elsejétől kezdődően az adóhatóság a bizonylat kiállításával egyidejűleg már betekinthet azok adataiba is. Mondanunk sem kell, hogy ez milyen kockázatot jelenthet a vállalkozásoknak, hiszen nem csak az adatszolgáltatás kötelezettségével kell tisztában lenni, de a számlakiállítás előírásait is maradéktalanul be kell tartani. Az alábbiakban egy rövid összefoglalóval nyújtanánk segítséget azoknak, akik még felkészülőben vannak.

Tehát mivel jár az online számla adatszolgáltatási kötelezettség a vállalkozások számára?

A bevezetésre kerülő online számlázás, adatszolgáltatás legfőbb célkitűzése az volt, hogy az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása legyen a gazdasági folyamatokra, és ez által javuljon a kockázatelemzésük hatékonysága, emelkedjenek az áfabevételek.

Az adóalanyok számára az adatszolgáltatás a számlázó szoftverek minőségének javulását, illetve az adminisztráció csökkentését eredményezheti, hiszen az új rendszer kiváltja a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását. További előnyt jelenthet, hogy a kiállított számlákat mind a számlabefogadók, mind a számlakibocsátók lekérdezhetik.

Ki lesz az adatszolgáltatásra kötelezett?

Gyakorlatilag a számla kibocsátásra kötelezett, azaz valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed, ide értve azokat a külföldi vállalkozásokat is, akik Magyarországon áfa-regisztrációval rendelkeznek. Mellettük adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Eva alanyát is, hiszen az Eva alanya a számla adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából az áfa alannyal azonos megítélés alá esik.

Meghatalmazott útján történő számlázás vagy önszámlázás esetén figyelemmel kell lenni az áfa törvény azon bekezdésére is, miszerint a számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős. Ennek kapcsán érdemes átgondolni az ügyfelek megbízása alapján, meghatalmazotti viszonyban kiállított számlák adatszolgáltatásának szerződésbeli kezelését.

Mely számlák lesznek érintettek?

Az adatszolgáltatás azon számlára terjed ki, amely belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére lett kibocsátva és a számla áthárított adótartalma a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Nem tartoznak az adatszolgáltatási kötelezettség alá a belföldi fordított adózású számlák. A számla kiállításának helyétől függetlenül teljesíteni kell az adatszolgáltatási kötelezettséget, tehát ha egy belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak külföldön történik a számla kibocsátása egy másik belföldön nyilvántartásba vett adózó felé és a számla megfelel a feltételeknek, akkor nem mentesül az adatszolgáltatás alól.

A számlakibocsátóknak lehetőségük van arra, hogy az adóalanyok részére kibocsátott valamennyi számláról adatot szolgáltassanak az adóhatóságnak, de dönthetnek úgy is, hogy csak azokról a számlákról küldenek adatot, amelyekben a felszámított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ez utóbbi esetben azonban a számlázó programnak minden egyes számla kiállításakor figyelnie kell, hogy az adott számla tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll -e.

Hogyan kell eljárni kézi és géppel kiállított számla esetén?

Kézi számlázás esetén a NAV webes felületén fog megvalósulni az adatszolgáltatási kötelezettség. Fel kell vinni a számla adatait, mintha újra kiállítanánk a számlát. Azon számlák esetében, ahol az áthárított adó nem éri el az 500 ezer forintot, 5 nap áll rendelkezésre az adatszolgáltatás teljesítésére. Amennyiben viszont az áthárított adó az 500 ezer forintot meghaladja, a számla kiállítás másnapján adatot kell szolgáltatni a számláról.
Számlázó programmal kiállított számlák esetén automatikusan, azonnal a számla zárását követően az előre meghatározott XML formátumban kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

Az online jelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme szankcióval járhat, a mulasztási bírság pedig elérheti az 500 ezer Ft-ot számlánként.

Amire már a napokban fel kell készülni, az a NAV online számlabekötés regisztrációja, amit vállalkozásonként csak egyszer kell elvégezni: az adózó, az adózó törvényes képviselője, illetőleg állandó meghatalmazottja élő KÜNY tárhelyes hozzáférésével. A folyamat során az ügyfélkapus azonosítóval rendelkező elsődleges felhasználó (képviseleti joggal rendelkező személy) létrehozza az adózót a rendszerben, majd a másodlagos felhasználókat, illetve a technikai felhasználókat, akik csak az adatok feltöltésére lesznek jogosultak. Azonban ne higgyük, hogy a teszt rendszerben való regisztrációval eleget tettünk a kötelezettségünknek! Az éles rendszerben újra kell regisztrálni.

Tapasztalatunk szerint június folyamán egyre több az előrelátó adózó, akik tesztelik a rendszert, ezzel is segítve a szoftverfejlesztőket a tökéletesítésben. Kíváncsian várjuk a júliusi első tapasztalatokat, mi a jövőben még mindenképp beszámolunk a ezekről.  A témával kapcsolatos kérdésekkel forduljon bátran a BPiON szakértőihez!